Szlovák turistatalálkozó
Szlovák turistatalálkozó – Martin, 2011. július 7-10.
Július második hétvégéjén a Magyar Természetbarát Szövetség gyalogtúra szakági titkárának és a Szlovák Turista Klub nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnökének a meghívására vettem részt a szlovákiai Martinban az évente más-más helyszínen megrendezett turistatalálkozón. A részvételem célja tapasztalatcsere volt, tekintettel arra, hogy 2012-ben a Gyalogtúrázók Országos Találkozója Zala megyében kerül megrendezésre. A Szlovák Turista Klub több rangos rendezvényt, találkozót valósít meg minden évben, szervezés területén tehát lehet tőlük tanulni. Az alábbiakban igyekszem összefoglalni a tapasztalatokat.
A találkozó keretében egy hosszú hétvégét töltöttek meg változatos programokkal. A megnyitó csütörtökön este volt, de a szombat esti ünnepélyes zárást követő vasárnapra is bőven ajánlottak még túrákat. A térség ugyanis annyi gyönyörű hellyel, útvonallal büszkélkedhet, hogy akár két-három hetet is tartalmasan el lehet ott tölteni.
A helyszín: Túrócszentmárton (Martin) a Kis- és Nagy-Fátra ölelésében, Zsolnától és a Vág folyótól délre található hatvanezer lakosú város. A rendezvényközpont a színház előcsarnokában volt. A résztvevők elszállásolását részben az orvostudományi egyetem kollégiumában, részben a szomszédos Vrutky kempingjében oldották meg. A nyitó és záró rendezvényt a korzóként is funkcionáló városközpontban felállított színpadon tartották. A média jelenléte és a komoly hangosítás révén széleskörű nyilvánosságot biztosítottak a találkozónak. Feliratok, molinók tudatták mindenkivel, hogy rangos esemény színhelye a város, amelynek a vezetői is jó gazdaként végig figyelemmel kísérték a programokat. Meghívottként jelen voltak a cseh, az osztrák és a magyar országos szövetségek képviselői.
Csütörtök este ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét az országos találkozó, amely nem csak gyalogos turistáknak, hanem kerékpárosoknak is kínált programokat. A megnyitónak igényes, de az alkalomhoz illő, lazább protokollja volt. A köszöntők, tájékoztatók közben érkezett meg az a 10-12 fős túracsoport Dévényből, akik 310 kilométeres gyaloglás után hatalmas hátizsákokkal, a hőségtől kissé meggyötörten, de jókedvűen vonultak fel a színpadra. A megnyitó néptánccal és egy roma lányzenekar produkciójával zárult. Az utóbbi csoport komolyzenei, népzenei és népszerű könnyűzenei számokkal fantasztikus hangulatot teremtett a téren: a túrákon megfáradt lábak ritmusra doboltak, egyeseket pedig egyszerűen táncra ingerelt a zene. A megnyitó után a vendégek számára fogadást adtak a színház előcsarnokában, ahol a találkozó információs központját is berendezték. Paravánokon, szórólapokon elérhető volt minden fontos információ: programok, túraajánlatok (műholdas térképeken feltüntetve az útvonal + itiner, az útvonalak kiindulási és végpontjainak a megközelíthetősége, utazási lehetőségek pontos menetrendekkel és általában minden lényeges adat). Az túra-útvonalakat előzetes jelentkezés nélkül, egyénileg lehetett végigjárni, tehát vezetett túrák és részvételi díjak nem voltak. A találkozó színes nyomású programfüzete viszont tartalmazta az összes útvonal műholdas térképét és az útvonal pontos leírását, aminek a segítségével teljes biztonsággal teljesíthette bárki a túrákat. Itt meg kell jegyezni, hogy részben a terepviszonyokból adódóan, részben a kiváló jelzéseknek és tájékoztató tábláknak köszönhetően a Fátrában nem nagy esély van az eltévedésre. Nincs túl sok jelzett út, de a jelzett turistautak jól karbantartottak, gyönyörű helyeken vezetnek, és teljesíthetőség szempontjából (terep, táv, szintkülönbség) markánsabbnak tűnnek a nálunk megszokottnál. Az útvonalak valóban járható terepen vezetnek, a veszélyesen meredek vagy sűrű növényzettel borított helyeket kerülve. A Fátrában 10-20 kilométeres kisebb túrákat, csillagtúrákat is lehet tenni, de hosszabb gerinctúra útvonalak is vannak. Ez utóbbiak nagyon látványosak – sajnos csak egész rövid szakaszon volt lehetőségünk ezt megtapasztalni – mivel a hegytetők jelentős része famentes, kopár, ezért pazar panorámával ajándékozzák meg a túrázót.
Az első túranapon – pénteken – a délutánra jelzett esőt, valamint kísérőnk és egyben tolmácsunk Stefan Kuis alelnök úr ajánlatát is figyelembe véve óvatosak voltunk a túraválasztással. Mintegy ezer méter szintkülönbséget magunk mögött hagyva kocsival mentünk fel a sípályák aljánál lévő menedékházig. Innen indult a túra, enyhén hullámos terepen. A Kis-Fátrában egy rövidebb gerinctúrát tettünk, amelynek minden szakaszáról, de különösen a csúcsokról gyönyörű panoráma tárult elénk. Visszafelé jövet már fenyegetőnek tűntek az előző nap beígért felhők, ezért a túránk feltételesen tervezett második feléről lemondtunk. Kísérőnk, Kuis István alelnök úr jóvoltából az egyik menedékház éttermében lehetőségünk volt választani a szlovák konyha néhány jellegzetes étele közül. Valószínűleg nem csak a túra utáni éhségünk miatt voltunk nagyon elégedettek a szlovák ételekkel, amik – meg kell mondani – ízletességük okán nagyon különböztek a kollégiumi étteremben kapott koszttól… Ebéd után meghívást kaptunk a Szlovák Turista Klub Martini Szekciójának a síházába. Megnéztünk két DVD-t: a szlovák túrázás és síoktatás történetéről, valamint a sífelvonók és menedékházak építéséről, újraépítéséről összeállítottakat. A kis hegyi szieszta után indultunk lefelé. Őszintén szólva nagy kedvem lett volna autózás helyett gyalog leereszkedni legalább a kempingig, hiszen a rövid – kb. kétórás – gerinctúrán lábbal nem, inkább csak szemmel érzékeltem a hegyek „nagyságát”. A sötét felhők és aggódó társaim viszont lebeszéltek erről. Jó döntés volt? Nem tudom: lefelé autózva láthattuk, hogy ezer méterrel feljebb a hegy nem csak felhőben van, hanem esik is. A városban viszont továbbra is hőség volt… Kicsit sajnálom az élményt, de így legalább kényelmesen felkészültünk a koraesti programra. Meghívásunk volt egy kiállításra, amelyet a legjelentősebb szlovák turista folyóirat megjelenésének 90 éves évfordulója alkalmából rendeztek a város egyik múzeumában.
Szombatra számos lehetőség közül érdekes programot javasolt nekünk Kuis alelnök úr. A Nagy-Fátra Drienok csúcsán 15. alkalommal rendezték meg a kopasz és szakállas turisták versenyét. Nehéz lenne eldönteni, hogy a verseny vagy maga a túra jelentette-e a vonzerőt a sok résztvevőnek. Az tény, hogy a túra nagy élmény, a hegycsúcsra tervezett program pedig nagyon tartalmas volt. Reggel indulva Martintól mintegy 30 kilométert autóztunk déli irányban a túra kiindulási pontjáig. Az útvonal gyönyörű volt, hosszan egy völgyben vezetett, folyamatos emelkedővel, majd az utolsó másfél órányi szakasz rákanyarodott a hegyoldalra. Köves, sziklás, gyökeres terepen vitt a jelzés. A csúcs alatti sziklás részen nehéz volt kéz segítsége nélkül felkapaszkodni. Fent nagyszerű kilátás, fotózás, szurkolás a felfelé kapaszkodóknak, ünnepség, emléklapok, tombola, emlékkönyvbe bejegyzés, napozás – jó másfél órás program… …aztán néhány fős csoportokban indulás lefelé. Este, vacsora után a találkozó ünnepélyes zárása a város főterén. A házigazda város polgármestere átadta az előző találkozók emlékszalagjaival díszített jelképes vándorbotot a következő évi rendezőnek: Vyhne város polgármester asszonyának. A meghívottak megköszönték a részvétel lehetőségét és a vendéglátást. A záró rendezvényt könnyed zenés program követte, majd a meghívottak záró fogadáson vettek részt. A város sörkínálatának feltérképezése szintén a résztvevők esti programjainak a része volt.
Nem először jártam a Fátrában, tudtam hová megyek. Mégis elbűvölt. Gyönyörű vidék! Az itt élők tisztában vannak ezzel az adottsággal, élnek is vele, óvják, védik. Jó volt hallani, ahogy egymást figyelmeztették a védett aranyfejű liliom közelében: „Pozor!”, azaz „Figyelj!” Le ne taposd! Szombaton reggel a túra kiindulópontjához utazva kissé meglepetten láttam, hogy a városban mennyien indulnak a hegyekbe: hátizsák, túrabakancs, túrabot – itt természetes használati eszköz. Igen, erre mondják: „a hely szelleme”…
A szlovák turistatalálkozó gazdagított: élményekkel, tapasztalatokkal, ismeretekkel. Remélem, lesz lehetőségem hasznosítani mindezt.
Kissné Katona Valéria
a Zala Megyei Természetbarát Szövetség főtitkára














































