A ZALA MEGYEI TERMÉSZETBARÁT SZÖVETSÉG

ALAPSZABÁLYA

ZALAEGERSZEG, 2005. április 16.
(módosítva: 2010. április 17-én)

Az alapszabálya_2010.pdf innen letölthető!

I.

1. A szövetség
a) Neve: Zala Megyei Természetbarát Szövetség
/ továbbiakban: szövetség /
b) Székhelye: Zalaegerszeg, Kossuth u. 47-51.
Postacím: Zalaegerszeg, Pf. 206. 8901
c) Működési területe: Zala megye ( beleértve Zalaegerszeg és Nagykanizsa
Megyei jogú városok közigazgatási területe)
d) Bélyegzője: körbélyegző, felirata: Zala Megyei Természetbarát Szövetség
A körbélyegző stilizált három szál alpesi rózsa, hegyvidék,
és két egymást fogó kéz ábrája.

e) Alapításának éve: 1998.

2. A szövetség a Magyar Természetbarát Szövetség /továbbiakban MTSZ/ önálló jogi személyiséggel rendelkező tagszervezete.

3. A szövetség működését az egyesülési jogokról szóló hatályos törvény és a jelen alapszabály alapján fejti ki.

4. A szövetség a Zala Megyei Testnevelési és Sporthivatal sportági természetbarát /szak/ szövetsége /1962/, majd a Magyar Természetbarát Szövetség tagszervezetei által létrehozott megyei bizottság /1987/ tevékenységének jogutódja.

5. Törvényességi felügyeletet gyakorló szerv Zala Megyei Főügyészség.

II.

A SZÖVETSÉG MŰKÖDÉSÉNEK ELVI ALAPJAI, CÉLJAI ÉS FELADATAI

6. A szövetség működésének elvi alapjai:

a) A szövetség a Zala megyében működő természetjáró /turista / tevékenységet folytató társadalmi szervezetek, a természetjáró / turista / szakosztályokat / sportcsoportokat / működtető egyesületek, valamint a természetjárással rokon jellegű tevékenységgel foglalkozó egyéb társadalmi szervezetek önkéntes tömörülésén alapuló szervezete.

b) A szövetség:
- olyan társadalmi szervezet, amely saját értékei alapján / természetjárás, természet- és környezetvédelem / önkéntesen szerveződik és ezek szellemében működik, magát a demokratikus civil társadalom szerves alkotórészének tekinti,
- politikai pártoktól és szervezetektől, valamint áramlatoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt,
- politikailag és ideológiailag semleges, országgyűlési, megyei önkormányzati választásokon képviselőt nem állít és nem támogat,
- nem nyereségelvű, minden bevételét a természetbarát mozgalom céljaira fordítja, mindenben tagszervezeteinek, a szervezett természetbarátoknak az érdekeit képviseli és szolgálja.

7. A szövetség célja , hogy a rendszeres természetjárás útján elősegítése:

a) Az egészséges életmódra való nevelést és annak népszerűsítését,
b) A természet- és környezetvédő szemlélet kialakítását, különös tekintettel a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének védelmére, a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének felkeltésére,
c) Az Őrség – Göcsej – Hetés, a Zalai Dombság, a Keszthelyi-hegység, valamint a Balaton és Kis-Balaton tájegység természeti szépségeinek, történelmének és néprajzának megismertetését, miközben a 7./b pontban megfogalmazott nevelési célokat szolgálja.

8. A szövetség feladata, hogy:

a) A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerinti közhasznú tevékenységeket / sport / vállalva felkeltse a természetjárás iránti igényt, növelje a természetjárásba bekapcsolódók számát, ösztönözzön a természetjárás rendszeres gyakorlására;
b) Kezdeményezze és ösztönözze a természetbarát szervezetek létrejöttét és elősegítse azok tevékenységét;
c) A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerinti közhasznú tevékenységet vállalva működjön közre és vállaljon részt a sportról szóló 1996. évi LXIV. 3. §/ 2 /a, b, c, d, e, f, g törvényben meghatározott önkormányzati és a megyében működő decentralizált állami szervek előtt álló feladatok végrehajtásában, különös tekintettel:
- a természetjárás rendszeres gyakorlásának elősegítésével,
- a szabadidő kellemes, hasznos eltöltését, művelődésre és sportjellegű testedzésre egyaránt alkalmat adó programok, rendezvények szervezésével és lebonyolításával,
- a gyermek-, és diák turisztikai találkozók, nyílt túrák, tájékozódási-, városi, és tájegységi-, természetvédelmi versenyek, táborozások rendezésével,
- a hazai, illetve külföldi- és nemzetközi kapcsolatok fenntartásával, tevékenységének, szakmai és társadalmi kapcsolatok továbbfejlesztésével,
- a túrák és táborozások szervezésével, támogatásával gazdagítsa a természet, a haza és más országok, népek megismerésének lehetőségeit és ezáltal járuljon hozzá a hazaszeretet és a népek közötti barátság elmélyítéséhez,
- lássa el a túravezetők képzését, továbbképzését és a természetjárók szakképzését,
- tevékenységét keretbe foglalva készítse el az éves eseménynaptárt és gondoskodjon annak széleskörű megismertetéséről,
- nagy figyelmet fordítson a természetjáró létesítmények, turista útjelzések, szálláshelyen, kerékpárutak, kilátók, források hálózatának karbantartására és bővítésére, illetve szakmailag segítse a fenntartók ilyen értelmű munkáját,

d) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI törvény szerinti közhasznú tevékenységet /természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem / vállalva támogassa a környezet- és a természetvédelem érdekeit szolgáló törekvéseket: szervezett, gyakorlati tevékenységgel járuljon hozzá az élő és élettelen természeti értékek védelméhez, valamint környezetvédelmi feladatok ellátásához és ezáltal a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 54.§. / 2/, a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény 25.§ /9/, valamint a polgári természetőrökről szóló 33/1996. /XI.20/ KTM rendelet 2.§, 3. §-a szerint állami, továbbá a módosított Erdőtörvény, illetve helyi önkormányzati feladatként előírtak ellátásában együttműködik a felelős önkormányzati és decentralizált állami szervekkel:
- a szövetség társadalmi aktivistái a Természetvédelmi Szolgálattal, együttműködve a Balatoni Nemzeti Park, illetve az önkormányzatok természetvédelmi őreivel, továbbá a természetbarát rendezvények útvonalán rendszeres természetvédelmi szolgálatot teljesítenek,
- arra ösztönözze tagszervezeteit és tagjait, hogy kirándulások, túráik során a természeti területek és értékek, a műemlékek jogellenes károsítása és veszélyeztetések észlelése, valamint folyók és patakok szennyezettsége esetén figyelmeztessék a károkozókat, illetve jelezzék azt az illetékes szervnek,
- a tagszervezeteket arra ösztönözze, hogy az erdőterületeket üdülés, sportolás, turisztikai és táborozás céljából az erdőről szóló törvényben meghatározottak szerint példamutatóan vegyék igénybe, illetve annak figyelemmel kísérése, hogy az erdőgazdálkodók a turizmus érdekeit – külön tekintettel a turista utakra és turista jelzésekre – szintén figyelembe vegyék,
e) szervezze és biztosítsa a természetjárás szakmai fejlesztését, a minőségi túrázás feltételeit,
- nagy gondot fordítson a teljesítmények értékelésére, a bronz, - ezüst, - és arany-fokozatú túrázói minősítések odaítélése,
- az Országos Kéktúra / OK, DKK /, kerékpáros körtúra és vízitúra, valamint a megyei jellegű túramozgalmak propagálására, teljesítésének figyelemmel kísérésére és értékelésére,
- a különféle egészségvédelemmel kapcsolatos országos programokba, jeles napokon (Föld Napja, Víz Világnapja, Kihívás Napja, stb.) és az MTSZ által kezdeményezett mozgalmakba való bekapcsolódás ösztönzésére és szakmai segítésére.
f) Közreműködjön a természetjáró, turista szakirodalom, szaksajtó tájékoztatásában, a megye tájegységeiről kiadásra kerülő turista térképek készítésében és terjesztésében.
g) Lássa el a természetjárók társadalmi, tagegyesületi MTSZ –beli érdekképviseletét.
h) Szorgalmazza a tagszervezetei részére nyújtandó kedvezményeket az önkormányzati és gazdálkodó szervezeteknél. Nyújtson elvi és szakmai támogatást tagszervezeteinek a szövetség céljaival összhangban álló törekvéseihez.
i) Közreműködjön a természetjárás során bajbajutottak mentésében.
j) Propagálja, népszerűsítse a természetjárás, a turistaság céljait, eszméit, intézményeit és lehetőségeit.

9. A szövetség rendezvényei nyíltak, közhasznú szolgáltatásait – tevékenységük jellegéből fakadóan is – nemcsak a tagok, hanem bárki igénybe veheti, abból részesülhet, ha vállalja az adott rendezvény kiírásának feltételeit, szabályát.

10. A szövetség a természetjáró tevékenységeket hagyományosan gyalogos, kerékpáros, vízitúrázó (kajak, kenu és vitorlás), hegymászó, barlangász és sítúrázó módon fejti ki.

11. A szövetség – közhasznú céljainak megvalósítása érdekében / azt nem veszélyeztetve / - létesítményeket hozhat létre és tarthat fenn, továbbá ilyen célból részt vehet más társadalmi szervezetek, illetőleg gazdasági társaságok létrehozásában, működésében.

12. A szövetség:

a) Közhasznú tevékenységét a Zala Megyei Önkormányzattal és a decentralizált állami szervekkel közvetlenül, helyi önkormányzatokkal pedig szakmai, illetve tagszervezetei útján együttműködve látja el: miközben elősegíti a Magyar Természetbarát Szövetség és a különböző állami szervek által kötött együttműködési megállapodásoknak a megye területén való végrehajtását,
b) Feladatai ellátása során szorosan együttműködik:
- a Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés Sportigazgatóságával,
- a Zala Megyei Sportszövetségek Egyesülésével, amelyben egyúttal tagsággal rendelkezik.

III.
A SZÖVETSÉG TAGSÁGA

13. A szövetség tagjai / továbbiakban tagszervezet / lehet jelen alapszabályt elfogadó és a szövetségi célok megvalósításában tevékenyen résztvevő:

a) Valamennyi törvényesen bejegyzett társadalmi szervezet,
b) Minden jogi személyiséggel rendelkező szervezet természetjárással foglalkozó csoportja, ha legalább 10 fő szervezett természetbarátot tömörít és amelyre az anyaszervezet okiratban átruházza a képviseleti jogot,
c) Oktatási, közművelődési intézményben működő természetbarát csoport.

14. A szövetség pártoló tagja lehet:

a) Minden természetes, nagykorú személy, aki vállalja a szövetség erkölcsi és anyagi támogatását,
b) Minden olyan jogi személy, amely belépéskor együttműködési megállapodásban kötelezettséget vállal a szövetség erkölcsi és anyagi támogatására.

15. A szövetség tiszteletbeli tagjává választható az, aki a szövetség elveinek és céljainak megvalósulásáért több évtizeden át kimagasló eredménnyel dolgozott.

16. A szövetség tagja egyidejűleg más társadalmi szervezetnek is tagja lehet.

17. A szövetségbe való be- és kilépés önkéntes:

a) A belépési szándékot az elnökségnél kell bejelenteni, amely a felvételről dönt,
b) A belépés a szövetségi érvényesítési díj befizetésével válik hatályossá,
c) A szövetség tagjairól nyilvántartást kell vezetni, a következő adatokkal: név, székhely, érvényesített taglétszám, szakosztályvezető neve.
d) A tagság megszűnik:
- a szervezet megszűnésével,
- kilépéssel, melyet a szövetség elnökségéhez benyújtott írásbeli nyilatkozattal kell bejelenteni,
- a szövetségi érvényesítési díj befizetésének egyéves elmulasztásával.
- Ha a tagszervezetnél a szervezett természetjárók létszáma 10 fő alá csökken, törléssel,
- Kizárással, melyről a szövetség elnöksége dönt.
e) A pártoló tagság kilépéssel, a tagdíj befizetésének egyéves elmulasztásával, vagy elhalálozás miatti törléssel, illetve kizárással szűnik meg. A pártoló jogi személyek tagsága a jogi személy megszűnésével, kilépéssel vagy a tagdíjfizetés egyéves elmulasztásával szűnik meg.
f) Kizárás ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül,
g) A szövetségnek befizetett tagdíjat, támogatást adományt nem lehet visszakövetelni.

18. A tagszervezetek jogai és kötelezettségei:

a) A tagszervezetek jogai:
- a tagszervezet a szövetség közgyűlésén küldöttei útján képviselteti magát, részt vesz a határozatok meghozatalában, az ajánlatok kialakításában,
- tagjai részt vehetnek a szövetség rendezvényein,
- a tagszervezetek tagjai, akik a közügyek gyakorlásától nincsenek eltiltva, választhatók a szövetség tisztségeire, szervezeteibe,
- véleményt nyilváníthat, javaslatot és indítványt tehet a szövetséget, illetőleg a természetjárást érintő bármely kérdésben,
- az adott naptári évre érvényesített természetbarát igazolvánnyal rendelkező tagjai igénybe vehetik a szervezett természetjárók részére biztosított kedvezményeket.

b) A tagszervezet kötelezettségei:
- a szövetségi alapszabály és a szövetségi szabályok betartása és tagjaikkal annak betartatása,
- az alapszabály szerint a szövetségi céloknak megfelelő tevékenység,
- a tagszervezet részéről a Magyar Természetbarát Szövetség által megállapított összegű szövetségi érvényesítési díjak – egyéni természetjáró tagjai létszámának megfelelő – évenkénti befizetése,
- erkölcsi és egyéb támogatás.

19. A pártoló tagok jogai és kötelezettségei:

a) A természetes személyiségű pártoló tag joga:
- véleményt nyilváníthat, javaslatot és indítványt tehet a szövetséget, a természetjárást érintő bármely kérdésben,
- részt vehet a szövetség túráin és más nyílt rendezvényein.
b) A természetes személyiségű pártoló tag kötelessége:
- szövetség erkölcsi támogatása, a szövetség tevékenységének elősegítése, a pártoló tagdíj befizetése.

c) A jogi személyiségű pártoló tag joga:
- a belépéskor megkötött megállapodás szerint – képviselője útján – közreműködhet a szövetség szerveinek őt érintő munkájában,
- véleményt nyilváníthat: javaslatot és indítványt tehet a szövetséget, a természetjárást érintő bármely kérdésben.
d) A jogi személyiségű pártoló tag kötelessége:
- a szövetség erkölcsi támogatása,
- a szövetség tevékenységének a megkötött megállapodás szerinti segítése,
- a megállapodásban meghatározott összegű évi tagsági díj és egyéb támogatás befizetése.

20. A tiszteletbeli tagok jogai és kötelességei:

a) A tiszteletbeli tag joga:
- személyre szóló igazolványa alapján megilletik a szervezett természetbarátok jogai és kedvezményei,
- véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a szövetséget, a természetjárást érintő bármely kérdésben,
- tanácskozási joggal részt vehet a szövetség közgyűlésén.

b) A tiszteletbeli tag kötelessége:
- erkölcsileg támogatni a szövetséget és elősegíteni tevékenységét.

IV.
SZÖVETSÉG SZERVEZETE

21. A szövetség testületeit és tisztségviselőit a tagszervezetek küldöttei választják meg. Testületi tag, tisztségviselő és küldött csak szervezett természetbarát lehet.

22. A küldötteket a tagszervezetek saját szabályozásuk szerint választják meg.

A KÖZGYŰLÉS

23. A közgyűlés a szövetség legfőbb szerve, amely évente ülésezik, mely minden negyedik évben tisztújító közgyűlés. A közgyűlés nyilvános, megfigyelőként bárki megjelenhet azon.

24. Tagjai: a tagszervezetek képviselői és az elnökség tagjai:

a) A közgyűlési küldöttlétszámot az előző év végéig befizetett érvényesítési díj, illetve a naptári év első felében bejelentett érvényesítési igény alapján a következők szerint kell megállapítani:
- 10-60 főig 1
- minden további 60-60 főig 1-1 küldött (mandátum)

b) A küldött az őt küldő tagszervezet döntése alapján több mandátummal is rendelkezhet.

25. A soros közgyűlés időpontját az adott évre vonatkozó eseménynaptárban előzetesen közzé kell tenni. A pontos dátumot, a tervezett napirendeket, továbbá a 24/a pont alapján megállapított mandátumokat a közgyűlés előtt legalább egy hónappal előbb a tagszervezetek tudomására kell hozni.

26. A szabályosan összehívott közgyűlés az eredeti napirendi pontok esetében határozatképes mindaddig, amíg az összes mandátumnak több mint a fele képviselve van.

a) A közgyűlés általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg határozatait.
Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

b) A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot, ha a szavazásra jogosultak többsége –bármely küldött kezdeményezése alapján, nyílt szavazással – ezt kéri.

c) A szövetség feloszlásának vagy más szervezettel történő egyesülésének elhatározásához kétharmados szótöbbség szükséges.

d) A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója /Ptk. 685§. B. pont / élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármely más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

27. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:

a) ha azt:
- a tagszervezetek mandátum szerinti egyharmada,
- az elnökség
- ellenőrző bizottság
- az MTSZ elnöksége írásban ok és cél megjelölésével kezdeményezi,
- illetve a közgyűlés által választott elnökségi, ellenőrző bizottsági tag esetében a 41. pont b,c,f körülménye áll fenn, s az által annak tevékenysége működésképtelenné válik,
- bíróság elrendeli.
b) A 27/a. pont esete fennállásától, illetve indítványozásától számított 30 napon belül a rendkívüli közgyűlést az elnökségnek össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a rendkívüli közgyűlés összehívására az ellenőrző bizottság is jogosult.
c) Delegált tagok esetén az illetékes delegálóknak 60 napon belül kell a pótlásról gondoskodni.
d) A rendkívüli közgyűlés tagjai az utolsó soros közgyűlés küldöttei az utolsó soros közgyűlés megválasztott elnökség tagjai. Ez esetben a küldött akadályoztatása esetén a szavazati jogát más küldöttre írásban átruházhatja.
e) A rendkívüli közgyűlés összehívásának rendjét, helyét időpontját és napirendjét az elnökség határozza meg. Egyebekben a rendkívüli közgyűlésre a soros közgyűlés előírásai vonatkoznak.

28. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az alapszabály jóváhagyása és módosítása,
- a szövetség fő céljainak és tevékenységének a megye sajátosságait figyelembe vevő meghatározása,
- a szövetség éves beszámolójának elfogadása,
- a szövetség elnökének, főtitkárának az Ellenőrző Bizottság elnökének, tagjainak megválasztása,
- az elnökség beszámoltatása, az elnökség, valamint bármely elnökségi tag visszahívása,
- a szövetség részére ingatlan vagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, gazdasági – vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, melyek alapján a szövetség számára jelentős vagyonterhek vagy kötelezettségek keletkeznek,
- az elnökség határozatai ellen a közgyűléshez beterjesztett fellebbezések elbírálása,
- Ellenőrző Bizottság beszámoltatása,
- a szövetség megalakulásának, feloszlásának vagy más szervezettel történő egyesülésének kimondása, feloszlás, megszűnés vagy egyesülés esetére rendelkezés a szövetség vagyonáról,
- a közhasznúsági jelentés elfogadása, amelybe bárki betekinthet,
- elismerő címek alapítása.

29. A közgyűlés tiszteletbeli elnököt választhat, tiszteletbeli tag, illetve Zala Megyei Tiszteletbeli Turistája címet adományozhat.

30. A közgyűlés dönt minden olyan kérdésben, amelyet valamely küldött legalább 30 nappal a közgyűlés összehívása előtt az elnökségen keresztül a közgyűlés elé terjeszt.

31. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza a dátumot, a jelenlévők névsorát, a vitatott pontok főbb tartalmát, az elfogadott határozatok szövegét és sorszámát, az elutasított határozatok szövegét, a szavazás számszerű eredményét. A jegyzőkönyvet határozatlan ideig a központban kell megőrizni. A közgyűlési határozatok sorszámát és szövegét „határozatok tárában” kell folyamatosan nyilvántartani, oly módon, hogy abba bármely tagszervezet megbízottja igény szerint betekinthessen. A közgyűlésről készített jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a levezető elnök írja alá és a közgyűlés által megválasztott két személy hitelesíti.

32. A közgyűlés helyszíne eltérhet a szövetség székhelyétől.

AZ ELNÖKSÉG

33. A közgyűlés ülései között 4 évre megválasztott elnökség irányítja a szövetség működését.

34. Az elnökség tagjai:
a)
- elnök
- főtitkár
- Zala megyei városainak és kistérségeinek, továbbá a réteg-, és szakmai szervezeteknek egy-egy delegált képviselője, ha azok mandátumszáma eléri a kettőt, illetve minden további betöltött 2-2 mandátum után 1 fő delegálható,
- az előzőekben leírtak hiányában az adott város tagegyesülete az általa választott /együttműködő/ régióval gyakorolhatja jogosítványait, a réteg- és szakmai szervezetek pedig az elnökség által megbízott felelősökön keresztül fejti ki érdekeit,
- az elnökség tagjai, illetve az ennek jelölt személyek kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölthetnek,
- az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább 1 évig – vezető tisztséget, mely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozást nem egyenlítette ki, nem lehet az elnökség tagja a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig.

b) Az elnökség tagjainak megválasztása:
- elnökét és főtitkárát a közgyűlés plénuma,
- a területi képviselőket az illetékes terület küldöttjei,
- a réteg és szakmai szervezetek delegáltjait az érintett szervezetekben tömörültek választják meg.
c) Az elnökségnek csak olyan magyar állampolgár lehet tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától és nem áll büntető ítélet alatt.
d) Mandátumszám visszaesése esetén a delegáltság folyamatosan megszűnik.

35. Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:
- az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel,
- a közgyűlés határozatainak végrehajtása,
- megbízás alapján a szövetség képviselete,
- jogosultak és kötelesek a szövetséget érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javaslatokat, észrevételeket az elnökség elé terjeszteni.

36. Az elnökség működése:
- az elnökség maga állapítja meg ügyrendjét és munkatervét,
- az elnökség szükség szerint, de legalább évente négyszer ülésezik,
- az ülésen az elnökség tagjain kívül tanácskozási joggal részt vehetnek az elnökség által állandó vagy eseti jelleggel meghívottak is. Az elnökségi ülések nyilvánosak, melyen megfigyelőként bárki részt vehet.
- az elnökségi ülést az elnök hívja össze, továbbá az elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti az elnökségi tagok legalább 1/3-a,
- az elnökség határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint a fele megjelenik,
- a határozatképtelenség miatt elhalasztott ülést 7 napon belül ismét össze kell hívni,
- Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza,
- Szavazategyenlőség esetén az elnök, annak távollétében a levezető elnök szava dönt,
- az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyekben egyébként érdekelt,
- az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az elnökségi ülés dátumát, a jelenlévők névsorát, a vitatott pontok főbb tartalmát, kívánságra valamely résztvevő szó szerinti hozzászólását vagy ellenvéleményét, az elfogadott határozatok szövegét, a szavazás számszerű eredményét, kérésre a szavazás név szerinti megjelölését: a döntéseket, és az állásfoglalásokat. A jegyzőkönyvet a bizottság székhelyén meg kell őrizni. Az elnökségi határozatok, döntések, állásfoglalások sorszámát és szövegét a „határozatok tárában” kell folyamatosan nyilvántartani.

37. A szövetség elnöke:

- irányítja a szövetség tevékenységét, gazdálkodását, aláírási és utalványozási jogot önállóan gyakorol,
- képviseli a szövetséget az állami, önkormányzati szervek, társadalmi és más szervezetek előtt,
- elnököl a közgyűlésen és az elnökségi üléseken,
- tevékenységéért a közgyűlésnek felelős.

38. A szövetség főtitkára:

- az elnökségi ülések közötti időszakban közvetlenül irányítja a szövetség munkáját, az elnök távollétében vagy annak akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel látja el az elnök hatáskörébe tartozó feladatokat, képviseli a szövetséget,
- szervezi és intézi az ügyvitelt, a szövetség feladataiból adódó adminisztratív teendők ellátását,
- gyakorolja az aláírással és utalványozással kapcsolatos jogkört.

39. Az elnökség feladata, hatásköre:
- biztosítja a szövetség működését, a szövetségi feladatokból adódó adminisztratív teendők ellátását,
- végrehajtja a közgyűlés és saját határozatait, majd számot ad azokról a közgyűlésnek,
- meghatározza az adott év fő feladatait és kidolgozza az éves eseménynaptárt,
- az eseménynaptár alapján elkészíti az egyes rendezvények kiírásait, amelyben szabályozza a részvétel feltételeit, a szolgáltatást és igénybevételének lehetőségeit, hangsúlyozva, hogy azokat bárki igénybe veheti. Feladata, hogy a kiírásokat széles körben terjessze, / szórólap, sajtó útján is /
- szervezi és ellenőrzi célkitűzéseinek megvalósítását,
- gondoskodik a közgyűlés / szükség esetén a rendkívüli közgyűlés / megfelelő összehívásáról, a küldöttek – vagy a küldő szervezet – részére a napirendi pontoknak megfelelő anyagokat 30 nappal a közgyűlés időpontja előtt postázza,
- szükség esetén felkéri és megbízza a jelölő, illetve mandátumvizsgáló bizottság tagjait,
- jóváhagyja az éves beszámolót, a tevékenység és a gazdálkodás legfontosabb adatait a törvényi előírásoknak megfelelően nyilvánosságra hozza,
- javaslatot tesz az MTSZ és egyéb szervek kitüntetéseire, közgyűlés által alapított elismerésekre,
- szükség szerint szakági- és munkabizottságokat hoz létre, megbízottakat, felelősöket jelöl ki és beszámoltatja azokat tevékenységükről,
- az év első ülésén és a féléves záráskor elemzi az érvényesítéseket s dönt az ezzel összefüggő szövetségi tagságról, a mandátum szerinti delegáltságról,
- megállapodásokat köt az állami-, társadalmi-, és más szervekkel, gondoskodik ezek végrehajtásáról,
- megbízza a kapott mandátumszám alapján az MTSZ küldöttértekezlet résztvevőit,
- dönt a pártoló tagok felvételéről, kizárásukról vagy tagságuk megszüntetéséről,
- kialakítja, illetve fenntartja a szövetség nemzetközi kapcsolatait,
- a szövetség számára meghatározott egyetértési és véleményezési jogot gyakorolni,
- döntései és határozatai a tagszervezetek részére nyilvánosa, amelyeket a rendszeresen megjelenő tájékoztatójában közöl és azt a tagszervezeteknek, illetve érintetteknek írásban megküldi,
- biztosítja, hogy a közgyűlés, az elnökségi ülés és a szövetség működési helyén a szövetségi napokon az arra igényt tartók betekintést nyerjenek,
- állandó kapcsolatot tart az MTSZ-el, a Zala Megyei Sportigazgatósággal, a Zala Megyei Sportszövetségek Egyesülésével és a vele együttműködő decentralizált állami szervekkel, önkormányzatokkal, területfejlesztési társulatokkal és egyéb szervekkel, szervezetekkel.

40. Az elnökség tagjai – a jelen alapszabály szellemében – elnökségi ülésen történő megállapodás szerinti munkamegosztásban végzik el a rájuk háruló képviseleti, szervezői – végrehajtói feladataikat és egyéb megbízásaikat.

41. Az elnökségi tagság megszűnik:

a) A mandátum lejártával,
b) Tagsági viszony megszűnésével,
c) Lemondással – felmentés kérésével,
d) Visszahívással / delegált elnökségi tagok esetén /
e) Delegáltság megszűnésével,
f) Elhalálozással.

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

42. Az ellenőrző bizottság ellenőrzi a szövetség működését és gazdálkodását. Az ellenőrző bizottság tevékenységéért a közgyűlésnek felelős, annak köteles beszámolni. Tagjai a közgyűlésen és az elnökségi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt.

43. Elnökét és 2 tagját – 4 évre – a közgyűlés választja meg. Az ellenőrző bizottság tagjai, illetve az ennek jelölt személyek kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölthetnek. Az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább 1 évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásokat nem egyenlítette ki, nem lehet az ellenőrző bizottság tagja, illetve elnöke a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig.

Az ellenőrző bizottság tagjává nem választható az, aki

a) a szövetség elnöke vagy az elnökségi tagja,
b) szövetséggel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a szövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a szövetség tagjának tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást – illetve
d) az a/-c/ pontban meghatározott személyek hozzátartozója,
e) büntető ítélet hatálya alatt áll.

44. Az ellenőrző bizottság testületenként jár el, határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Ügyrendjét maga állapítja meg, ennek keretében meghatározza az ellenőrzés ütemtervét is.

45. Az ellenőrző bizottság a tisztségviselőktől, a szövetség más munkavállalóitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a szövetség könyveibe és gazdasági irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Észrevételeiről, tapasztalatairól javaslatairól rendszeresen tájékoztatja az elnökséget. A bizottság a hatályos jogszabályok alapján köteles felülvizsgálni a szövetség mérlegét, és azt hitelesítendő záradékkel ellátni. Ha az ellenőrző bizottság megítélése szerint a szövetség tevékenysége jogszabályba, alapszabályba, illetve a közgyűlés határozatába ütközik, vagy a szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő olyan esemény / mulasztás / történt amelynek megszüntetése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése az elnökség, illetve a közgyűlés döntését teszi szükségessé. Ha a tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel, köteles az alapszabály szerint intézkedésre jogosult szerv / elnökség, közgyűlés / összehívását írásban kezdeményezni, és azt tájékoztatni. Amennyiben az összehívásra jogosult személy vagy testület az indítvány megtételétől számított 30 napon belül nem gondoskodik az ülés összehívásáról, akkor / a javaslatot napirendi pontok feltüntetésével / az összehívásra az ellenőrző bizottság jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

V.
A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA

46. A szövetség rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel az elnökség által jóváhagyott éves költségvetés alapján gazdálkodik. A szövetség a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel, az elnökség által jóváhagyott éves költségvetés alapján gazdálkodik. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja. Vállalkozási tevékenységet folytathat közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azt nem veszélyeztetve.

a.) A szövetség vagyonát és jövedelmét a mindenkori adó-, TB-, valamint számviteli szabályok szerint mutatja ki. A gazdasági eseményeket a mindenkori pénzügyi szabályok szerint kell rögzíteni.

b.) A tárgyi és fogyóeszközökről szabályszerű leltárt és nyilvántartást kell vezetni.

c.) A szövetség bevételeiből fedezi:
- a működéssel kapcsolatos szervezeti, ügyviteli, dologi és személyi kiadásokat (útiköltségek, rendezvények szervezési, lebonyolítási költségei, tiszteletdíj, felkért közreműködők költségei),
- a hazai, nemzetközi és külföldi rendezvények költségeit (részvételi díj, útiköltség, ajándéktárgyak, esetleges tiszteletdíjak, egyéb költségek),
- esetleges bérleti díjak,
- propaganda-, reklám kiadványok, tájékoztatók költségeit,
- a szövetség eredményes tagjainak jutalmazását,
- eszközbeszerzést, javítás költségeit, stb.

47. A szövetség bevételei:

- tagdíj: a tagszervezetek által befizetett MTSZ tagsági érvényesítési díj megyében maradó összege.
- állami, önkormányzati, MTSZ, alapítványi és egyéb támogatások,
- rendezvények bevételei,
- pályázatokon nyert pénzösszegek,
- szolgáltatási tevékenység ellenértéke,
- hagyományozás /örökség /
- alaptevékenységet szolgáló gazdasági tevékenység,
- reklámtevékenység,
- szponzorálás,
- adományok, támogatások,
- átvett pénzeszközök,
- pártoló tagok befizetései,
- egyéb bevételek.

48. A szövetség bevételével önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.

49. A szövetség vagyona lehet:

- készpénz / bankbetét, folyószámlán lévő összeg /
- követelés,
- ingó- és ingatlan vagyon, amely a közhasznú tevékenységet szolgálja
- kizárólag állam, vagy az MNB által kibocsátott értékpapír,
- tőkerészesedés, de kizárólag olyan gazdasági társaságban, amelyben felelőssége vagyoni betétje erejéig korlátozott.

50. A szövetség a gazdasági eseményeket önállóan végzi, vagy végezteti;

- A pénz- és vagyonkezelést a szövetség megbízása és az elnökség határozata alapján az erre felhatalmazott személy(ek) bank közreműködésével végzi(k). Abban az esetben, ha az egyesület pénzkezelése a Zala Megyei Sportszövetségek Egyesülése keretében is történik, azt a Zala Megyei Sportigazgatóság a szövetség részére megbízás alapján elkülönítve kezeli, a gazdálkodásról negyedévenként tételes kimutatást készít.

- Ha külön gazdasági ügyintéző vagy titkár nincs megbízva a gazdasági feladatok és ügykezelésének intézésével, akkor ezt a feladatot főtitkár látja el.

- A gazdálkodást közvetlenül végző személy hatásköre és feladata:
- intézi a szövetség gazdasági tevékenységét, felelős a szabályszerű működéséért,
- utalványozási jogköre van, gondoskodik a kifizetések teljesítéséről, a tagdíjak befizetéséről, a bevételek kezeléséről és nyilvántartásról,
- felelős a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos pénzügyi nyilvántartásért.

51. A szövetség feloszlása vagy más szervezettel történő egyesülése esetén a határozatot kimondó közgyűlés rendelkezik a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon hovafordításáról. Ilyen döntés hiányában a vagyont a továbbra is működő tagszervezetek között – ezek egyéni tagjai létszámának arányában – kell felosztani.

52. Feloszlatás, vagy bíróság által megállapított megszűnés esetén a vagyon tekintetében az egyesülési törvény az irányadó.

53. A vezető tisztségviselők kötelesek megfelelően – elsősorban a rendezvények kiírásainak időben történő terjesztésével, a tömegtájékoztatási eszközök igénybevételével – gondoskodni arról, hogy a szövetség által nyújtott szolgáltatásokról bárki időben értesülhessen.

54. A közhasznúsági jelentést úgy kell összeállítani, hogy abból a szövetség közhasznú tevékenységének lényegi jellemzői és az arra felhasznált források, valamint a szolgáltatás jellegét figyelembe véve az érintettek köre is megállapítható legyen.

55. A közhasznúsági jelentést és az érves beszámolót a szövetség székhelyén úgy kell megőrizni, hogy abba bárki betekinthessen.

56. A szövetség működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet.

VII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

57. A szövetség fegyelmi és etikai bizottságot nem működtet. E kérdésben az MTSZ Fegyelmi és Etikai Bizottságát tartja illetékesnek /ld. MTSZ Alapszabály 47-51. pontjai /

58. A szövetség tagjai kötelezik magukat arra, hogy a szövetséggel kapcsolatos vitás ügyeikkel mindaddig nem fordulnak bírósághoz, amíg a szövetség elnöksége a vitás ügy megoldását nem kísérlete meg. Ezeket az ügyeket az elnökség 30 napon belül köteles megvizsgálni és arról az érdekelt feleket határozatban értesíteni.

59. Az elnökség határozata ellen a közgyűlésnél lehet fellebbezni. A közgyűlés által hozott határozat ellen 30 napon belül a bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni.

Jelen Alapszabályt – a Szövetség székhelyének változásával – a 2005. április 16-án tartott közgyűlés elfogadta.

Jelen Alapszabályt – a Szövetség gazdálkodásával, ügykezelésével kapcsolatos változásokkal – a 2010. április 17-én tartott közgyűlés elfogadta.

Az alapszabálya_2010.pdf innen letölthető!

Csatolmány	Méret
alapszabalya_2010.pdf	314.09 kB